A te történeted
visiteger.com
Eger Turisztikai Honlapja

Egri vár

Elérhetőségek

Weboldal www.egrivar.hu
Email info@egrivar.hu
Telefon +3636312744

Nyitva tartás

Aktuális nyitva tartás www.egrivar.hu/c/nyitvatartas

Jegyárak

Aktuális jegyárak www.egrivar.hu/c/belepojegy-arak

Az Egri Vár Magyarország egyik legnépszerűbb múzeuma és Eger fő szimbóluma

Bejárhatod önállóan is a múzeumot vagy választhatod az Egri Vitézek vezetését, akiktől számos izgalmas történetet ismerhetsz meg.


Gótikus Püspöki Palota

Gótikus Püspöki Palota az Egri vár egyetlen olyan épülete a várfalakon belül, amely már a 16. században is állt. A házat akkor még főhadiszállásként használták, ezen falak között tervezte meg Dobó István a csata stratégiáját.

Bár az épület a vár udvara felé néz, a nyugati oldalán is van ablaka, ahonnan kiválóan rá lehetett látni a török seregre. Hihetetlenül félelmetes kép tárult az egri katonák elé, a látvány ugyanis hasonló volt, mint ma, csak a völgyet házak helyett török sátrak töltötték meg. Erőt sugalló megjelenésükről a törökök is tudtak, akik megpróbálták kihasználni ezt: az ablakokon minden este bekiabáltak a várba, sulykolva az egri katonákba, hogy ekkora túlerőt lehetetlenség legyőzni, adják meg magukat és akkor életben maradhatnak. Minden este erre a látványra és élményre elaludni nem volt túl pihentető a katonának.

Ezen egyedi látvány miatt született több, egymástól igencsak eltérő becslés az ellenség létszámáról is, hiszen az egriek csak annyit tudtak, hogy amerre ellátnak, mindenhol törökök tanyáznak, arról már nem volt információjuk, hogy a dombtetőn túl meddig nyúlnak a táborok. A valóságban nyugatra nem volt jelentősen szélesebb a törökök helyfoglalása a látottaknál, annál hosszabban elnyúlt viszont a tábor déli irányban, ahol a harcosok szekerei még Füzesabonynál, Eger várától mintegy 15 kilométerre is álltak!

A gótikus és reneszánsz jegyeket magán viselő Palotában ma kiállításokat láthatunk, a földszinten a Hősök termét, az emeleten pedig a Vár történetét bemutató tárlatot érdemes mindenképp megnézni.


Hősök terme

A várpalota földszintjén található Hősök terme annak idején a mainál valamivel nyomasztóbb légkörrel bírt, a harcok idején még kápolnaként működött, ahol a halálra ítélt rabok az utolsó éjszakájukat töltötték. Az ebből a korból származó falrajzokat máig láthatjuk.

A termet Dobó István várkapitány sírja uralja, a hatalmas hős-szobrok ezt állják körbe, mintegy őrizve a kapitány emlékét. Érdekesség, hogy a sír üres, Dobó Istvánt a mai Szlovákia területén, Dobóruszkán temették el, a család birtokán. Az Egerben látható  sírhely viszont üresen is méltó emléket állít Eger legnagyobb hősének, illetve még egy óriási segítséget nyújt az utókornak: az ezen látható dombormű az egyetlen hiteles ábrázolása Dobó Istvánnak. Hisszük vagy sem, ez a testmagasság annak idején átlagon felülinek számított!

Vessünk egy pillantást a terem végében látható névlistára is, ők voltak azok a hősök, akik részt vettek az ostromban, bár a lista persze nem teljes. A legnagyobb hatalom közülük alighanem Imre kulcsár kezében lehetett annak idején, a kulcsai ugyanis a vár borospincéjét nyitották – ő mérte a bort a kocsmárosoknak.


Kazamata

Kazamata az Egri vár földalatti titkos alagútrendszere, mely az 1552-es ostrom idején kulcsszerepet játszott a törökök felett aratott magyar győzelemben.

A Kazamata kiállítás az Egri vár egy titokzatos és izgalmas arcát mutatja meg a látogatóknak. A kazamata egy földalatti alagútrendszernek az elnevezése, melyet azzal a céllal építettek, hogy a végvári katonák biztonságosan tudjanak közlekedni a bástyák között. Az alagutakban aknafigyelést is folytattak a katonák. Az Egri Csillagok regényben Vicuska ezen a földalatti járatrendszeren keresztül tudott bejutni a várba.

A kazamatához a Setét-kapun át vezet az út. Először egy tágas kaszárnyatermekben találjuk magunkat, ahol régi épületmaradványokat csodálhatunk meg. Az első hallásra száraznak tűnő kiállítás valójában egy izgalmas időutazást jelent, ha engedünk a csábításnak: gondoljunk csak bele, az itt kiállított kövek még testközelből látták a harcokat! Talán Dobó István várkapitány maga is kinézett azon az ablakon, amely ma kiállítva látható a teremben. Képzeljük az ablakmaradvány sok százéves rácsa mögé a török katonákat és engedjük szabadjára a fantáziánkat!

Egri csillagok – regény és valóság

Továbbhaladva a kazamata-rendszerben, az Egri csillagok – regény és valóság című kiállításhoz érünk. Igaz, ehhez először fel kell mennünk egy emeletet, hogy utána újra le tudjunk bújni a föld alá. Hát nem csodálatos a vár építészete?!  A kiállítás interaktív módon mutatja be a könyvet, illetve magának a csatának az érdekességeit. Hallgassuk meg Dobó esküjét egyenesen a várkapitánytól, vizsgáljunk kettévágott bombát, hogy megfejtsük a működését, aztán ha ezzel megvagyunk, robbantsunk is egyet! Persze, csak virtuálisan van erre lehetőségünk, de azért így is élmény! Az apróságokat is szemügyre véve, akár még Jumurdzsák gyűrűjét is megtalálhatjuk! Vessünk egy pillantást a helyszínre is, körülöttünk ugyanis méretes kőfalak húzódnak, kis fantáziával szinte láthatjuk a magyar katonákat, ahogy az alagutakban sietve védik Eger várát!

Tipp:

Feltétlen vigyünk magunkkal pulóvert vagy bármilyen meleg ruhadarabot, hiszen a kazamatában a nyári kánikula idején is meglehetősen hűvös van!


Szép bástya

Az Egri vár Szép bástyája (más nevén Kálvária dombja) a legmagasabb pont az erődítményen belül, a tetejéről lélegzetelállító panoráma tárul elénk. Alattunk fekszik a város, a távolban magasodnak a Bükki Nemzeti Park hegycsúcsai, tiszta időben pedig még a Kékestetőt is láthatjuk. Nyáron, amikor késő estig van nyitva a vár, innen tárul elénk a legcsodálatosabb naplemente Egerben!

A Szép bástya története egészen 1828-ig nyúlik vissza. Az ekkor Egerben tevékenykedő Pyrker érsek nemzeti zarándokhelyet kívánt létesíteni a váron belül, melynek egyik eleme lett végül a bástya, a csúcsán magasodó három kereszttel. A domb valóban hamar a zarándokok kedvence lett, csodás panorámája miatt hízelgően a legdíszesebb egri templomként is emlegetik.

Különlegesség, hogy noha eredetileg három korpusz is látható volt a kereszteken, ezekről csak a felállítás idejéből tudunk, később már mindig ezek nélkül szóltak az említések. A testeknek valamikor, valamiért végleg nyoma veszett. Másik érdekesség a domb stációinak száma. Míg az egyház a 14 stációt fogadja el, Egerben valamiért csak 7 darabot láthatunk, ennek okát szintén homály fedi. A feltételezések szerint Pyrker érsek így szeretett volna egyedit és rendhagyót alkotni - ha valóban ez volt a célja, sikerült, hiszen még ma is beszélnek róla.


Panoptikum

Az Egri vár Fegyvertárának mélyén húzódó Panoptikumban személyesen is találkozhatunk az Egri Csillagok című könyv szereplőivel.

A vár mélyén a regény híres alakjai fogadnak minket, egyfajta egri Madame Tussauds-ban járunk, ahol a sztárokat az Egri csillagok szereplői jelentik. Ismerjük meg személyesen Dobó Istvánt, majd nézzünk szembe egy török katonával – értve szó szerint a szembenézést!

Tovább a Vár honlapjára

Megnyitás térképen

Ezek is érdekelhetnek