booked.net

Az Egri Bikavér legendája

Egri hagyományok szerint a Bikavér elnevezése az 1552-es egri ostrom és a török hódoltság idejére vezethető vissza.

Úgy tartják, hogy a harcban elcsüggedt katonák bátorítására a vár kapitánya, Dobó István, vörösbort hozatott fel a vár pincéiből. A bortól a katonák újult erőre kaptak, és nagyobb lendülettel folytatták a harcot. Az asszonyok vitték a bort a falon harcolóknak, de a törökök, akik csak a bor jótékony hatását és a várvédők szakállán végigcsorgó vörös folyadékot látták, nagyon megrémültek. Az törökök seregében hamar elterjedt a hír, hogy az egriek vért isznak, mégpedig bikavért. A vértől a bika erejét magukba szívó védők ellen pedig már nem mert harcolni egy török katona sem.

A legenda azonban nem igaz. Magyarországon egészen a török megszállás idejéig nem termeltek vörösbort, az országba az Oszmán Birodalom hódításai elől menekülő szerbek hozták be elkészítésének fortélyait.

A bikavér elnevezés pedig a híres költőhöz, Háry János figurának megalkotójához, Garay Jánoshoz köthető. A kézenfekvő hasonlat első írásos említését Szegzárdi bordal című, 1846-os versében találhatjuk.

„Töltsd pohárba, és csodát látsz!

Színe, mint a bikavér,

S mégis a gyöngy, mely belőle

Fölragyog, mint hó, fehér.

És a tőke, melyen termett,

Nemde oly zöld, mint a rét?

Hol leled föl szebben együtt

Szép hazánk háromszinét?”

Ezek is érdekelhetnek