booked.net

Érzelmek hullámhosszán - kiállítás

Petőfi Sándor költői világa és a romantika festészete Magyarországon (1820–1870)

Petőfi Sándor Egerben ugyan csak pár napot töltött, de barátokra, támogatókra és tisztelőkre talált itt, mely tiszteletet néhány festmény őrzött meg Kovács Mihály (1818–1892) festőművész hagyatékában. A Kiállítás mottójául Petőfi 1844 februárjában Egerben írt versének részletét választották: „S hogyha földobnám az égre / Szívemet, / Melegítné a világot / Nap helyett.”

Petőfi korának – a reformkornak – és az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot követő évtizedeknek legfontosabb művészeti irányzata és nemzeti felemelkedésünk egyik bázisa a romantika volt. Ezt az időszakot az Európához történő felzárkózás és egyúttal a nemzeti identitás keresése jellemezte. A romantika a szubjektív érzelmek változatos kifejezése révén legerőteljesebben és leghatásosabban a festészetben érvényesült, mely műfaj rendkívüli teljesítményt mutatott fel. Szelídebb vonulata a magyar festészet minden műfajára hatott, részben újakat hozott létre – népéletkép, orientalizmus, katasztrófaképek –, részben pedig átalakította és főként érzelmekkel gazdagította a régebbi műfajokat, mint a portré, polgári életkép, tájkép, allegória, mitológiai vagy a vallásos tematika. A romantika progresszív ágát befolyásolták a század politikai és társadalmi mozgalmai, így a polgári átalakulás, de legfőképpen a nemzetté válás európai folyamata, amely főleg a történelmi festészetben jutott kifejezésre. Ilyen történelmi közegben nőtt fel és lett tevőleges alakítója korának Petőfi Sándor is.

Művészeink nemcsak az önkifejezésre törekedtek, hanem fontos szerepet tulajdonítottak a közvélemény formálásának, a nemzet emelkedésének is. A kiállításra kerülő művek alkotói között olyan nevek szerepelnek majd, mint Kisfaludy Károly, id. Markó Károly, Borsos József, Sterió Károly, Györgyi Giergl Alajos, Lotz Károly, Weber Henrik és természetesen Kovács Mihály és Orlai Petrich Soma, valamint történelmi festőink java: Kiss Bálint, Than Mór, Székely Bertalan, Madarász Viktor, Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula, a tájfestészetben pedig Ligeti Antal, Molnár József, Brodszky Sándor, Markó Ferenc és Markó András, de Munkácsy Mihály is. A festményeket a romantikus szobrászat – Izsó Miklós és Czélkuti Züllich Rudolf – és grafika jeles alkotásai egészítik ki, hangsúlyosan Székely Bertalan Petőfi- és Zichy Mihály Madách-illusztrációi. 

Ennek a színes művészi világnak a felelevenítésére és értelmezésére országos gyűjteményekből és magánkollekciókból kölcsönzött, közel 100 alkotás várja az érdeklődőket. A fél éven át nyitva tartó kiállításhoz kulturális programok, előadóestek, ismeretterjesztő előadások és múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak felmutatva, hogy a romantika valamennyi művészeti ágban az érzelmek kifejezésének művészete volt.

Partnerek: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest; Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, Budapest; Egri Főegyházmegye, Eger; Hansági Múzeum, Mosonmagyaróvár; Kovács Gábor Gyűjtemény, Budapest; Déri Múzeum, Debrecen; Várkapitányság Nzrt., Budapest; Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Egri Szimfonikus Zenekar, Szent István Rádió.

A kiállítás kurátorai: Dr. Bakó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott művészettörténésze és H. Szilasi Ágota, a Dobó István Vármúzeum művészettörténésze.

A kiállítás a Petőfi 200 – Petőfi-emlékév keretében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

Tovább a kiállítás oldalára


Megnyitás térképen

Ezek is érdekelhetnek