Gárdonyi Géza Isten rabjai című műve Szent Margit legendáját dolgozza fel, mely jelentős mértékben támaszkodik Ráskai Lea feljegyzéseire, aki a kolostor lakójaként több kódexet is írt.
„…IV. Béla, a tatárjárás alatt tett fogadalma értelmében, – miszerint, ha elkerülik a pusztulást, születendő gyermekét az egyháznak ajánlja –, a margitszigeti domonkos rendi apácakolostort lánya, Margit lakhelyeként alapította. Ő építtette a szigeten az apácakolostort és a kolostor melletti királyi házat is. Mindkettő jelentős országos események színhelye volt: itt kötött békét IV. Béla király a fiával 1266- ban, és itt is halt meg 1270-ben.
A kolostor jelentősége még tovább növekedett Margit halála, és szentté avatása után. Már élete során több csodás eseményről tudósítottak. Élettörténetéről, sírjáról és az apácakolostorról sok részletet megőrzött az 1276-ban kezdődött vizsgálat és annak jegyzőkönyvei.
Egy parasztgyerekből lett szerzetes életén keresztül bepillanthatunk egy magát Krisztusnak felkínáló szentünk életébe. Őszinte érzelmekkel telt mű ez, hitről, szeretetről, helytállásról, örök emberi értékekről, amivel Szent Margit a mai napig érvényes példát mutatott számunkra…
A művet színpadra alkalmazta és rendezi Moravetz Levente, zeneszerzők: Balásy Szabolcs és Horváth Krisztián. A szerzőhármas nem ismeretlen az egri nézők számára, hiszen olyan előadások alkotói, mint a „Zrínyi 1566” vagy a Rákóczi-szabadságharcot feldolgozó „A Fejedelem” című történelmi musicalek.
