A Magyar Régész Szövetség országos programjaihoz csatlakozva mutatjuk be az érdeklődőknek az elmúlt évek tudományos munkáit, a lelőhelyek és leletek felfedezésétől a tudományos feldolgozásig.
Régészet Napja Konferencia
Beszámolók az Egri várban és Heves megyében végzett ásatások eredményeiről
2018. május 25. péntek 14.00 - 17.00 (Dobó-bástya Rendezvényterem)
| Farkas Csilla |
Élet és halál a bronzkorban. Régészeti kutatások a Hatvan-kultúra temetőiben |
| Valaseková Enikő |
A malomkövek felhasználása a kora középkorban a mai Szlovákia területén |
| Buzás Gergely |
Az egri püspöki központ kialakulása és átalakulásai, az egri várásatás új eredményei |
| Berecz Barbara |
A várásatás árpád-kori kerámia leletei |
| Rákóczi Gergely |
A várásatás numizmatikai leletei |
| Kocsis Edit |
A várásatás kályhacsempe leletei |
| Princz Diána |
Pipák a 2017-es várásatásból |
| Kováts István |
Válogatott kisleletek a 2017-es várásatásból |
Régészet Napja programjai
2018. május 26. szombat
| 10.00, 11.00, 12.00, 13.00 és 14.00 órakor |
Régészeti drónkóstoló Mire használható a drón? Kizárólag felméréseket végzünk vele, vagy valamilyen virtuális valóság-szimulátorhoz gyártunk térmodelleket? És beszippanthat minket a mátrix? Ki „repülhet” drónnal? A csoportos program a drón és „pilótája” bemutatkozásával indul, a jelenlévők megismerhetik a munkaeszközt, majd egy rövid munkarepülés-bemutatót láthatnak a helyszínen. Ennek végeztével monitoron képet kapnak a különböző munkafolyamatokról. A drón kipróbálására nincsen lehetőség! Szigorú biztonságtechnikai előírások vonatkoznak a pilóta nélküli légi járművek repültetésére! |
| 10.00 és 11.00 órakor |
Magnetométerrel a régészetben A különböző beásások, fémtárgyak, bizonyos kőzetekből készült épületek és maradványaik saját, észlelhető mágneses térrel rendelkeznek. Magnetométeres mérések segítségével megtalálhatjuk a föld alatt lévő, eltemetett, felszínről nem feltétlenül érzékelhető régészeti objektumokat. A műszeres bemutató során megismerkedünk a Vármúzeum GSM-19-es Overhauser típusú magnetométerével, és azt is megnézzünk, hogyan működik a műszer élőben. A műszerbemutató mellett a látogatók bepillantást nyerhetnek korábban elvégzett kutatási adatokból készült térképeink egy részébe, melyeket együtt próbálunk meg értelmezni, s kitalálni, hol, milyen objektumok lapulhatnak a földfelszín alatt. |
| 10.00, 11.30 és 13.00 órakor |
Lőporfüst kövek között – régészeti vezetés a Kazamatában Mindig vonzotta az embereket a földalatti világ. A Dobó István Vármúzeum alatt azonban különleges járatokat találunk: ember építtette az ember ellen, egy olyan időben, amikor a hősiesség és a gyakori halál mindennapossá vált a harcok során. Az Egri várban a török-kori kazamata rendszer rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a látogatók, ha csatlakoznak régészünkhöz egy különleges tárlatvezetés során. |
| 11.00, 12.30 és 14.00 órakor |
Régészeti homokozó „Én is régész akarok lenni!” Ez az a mondat, ami minden kisgyerek szájából legalább egyszer elhangzik az életben. A régészeti homokozóban megmutatjuk, milyen módszerekkel és eszközökkel végzik a régészek a feltárást. Várjuk a bátor jelentkezőket és a jövő lelkes kollégáit! |
Régészműhely a Várműhelyben
(Eger, Dobó utca 12.) 2017. május 26. szombat 10.00-14.00 óráig
| A honfoglalók motívumai – fémdomborítás a 9-10. században |
Ismerjük meg, milyen díszítőművészetet használtak a honfoglalók a Kárpát-medencébe érkezésükkor. A fémdomborítás technikájában és elődeink motívumvilágában mélyedhetnek el a hozzánk érkező látogatók. |
| Liszttől a kenyérig – gasztronómiai érdekességek, őrlési technikák |
„A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.” – tartja az Úrtól tanult imádság egyik kérése. Ez, többek közt, az ember mindennapi kenyerének gondjára, az élelemszerzésre és annak elkészítésére utal. Az asztalunkra kerülő kenyér már évezredek óta táplálékunk szerves része és az emberiség történetének jelentős eleme. Különböző régészeti kutatások eredményei és néphagyományaink tanulmányozásának köszönhetően ismerkedhetünk meg azzal az évezredes fejlődési folyamattal, amely a mai értelemben vett kenyér készítéséhez vezetett. A kenyér fő alkotóeleme a gabona, melyet az ősember – kezdetben – természetes formájában, majd a tűz megismerésével megpörkölve és megfőzve fogyasztott. A későbbiekben a magvak őrlése volt az a folyamat, amelynek köszönhetően a kenyér fejlődésének egy újabb pontjához jutott az emberiség. Az őrlési technikák fokozatos fejlesztésének köszönhetően már a középkorban készültek olyan ételek, amelyeket ma is ismerünk és fogyasztunk. De nem csak a különböző gabonafélék eredetét, felhasználását és végtermékeit, hanem más, az ember által különféle koroktól kezdődően használt zöldségféléket, gyógy- és fűszernövényeket is megismerhetnek látogatóink, valamint bepillantást nyerhetnek a korabeli malmok, pékcéhek és konyhák érdekes világába is. A programon NINCS lehetőség ételek elfogyasztására! |
| Mit vegyek ma fel? – kalandozás a történeti korszakok divatjában |
Mióta öltözködik az emberiség? Volt egyáltalán divat, és ha igen, vajon milyen divatirányzatokat követtek a különböző korok emberei? Mióta létezik a zseb? A Dobó István Vármúzeumban kézzel foghatóvá tesszük a régészeti feltárásból előkerült textilmaradványok technikáit, megmutatjuk, hogyan készítették a történeti korok emberei ruháikat, és mesélünk a történeti korok divatjáról is. |
A programok a múzeumi belépőjeggyel látogathatók.
Különdíjas programjaink:
- Lőporfüst kövek között – régészeti vezetés a Kazamatában (300 Ft/fő)
- Régészműhely a Várműhelyben (300 Ft/fő)
A várból a Várműhelybe 11.00, 12.00 és 13.00 órakor csoportok indulnak a Kazamatán keresztül.
VALAMENNYI PROGRAMUNK A HELYSZÍNEN TÖRTÉNŐ REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT!
Eső esetén a Régészeti drónkóstoló és a Magnetométerrel a régészetben című programunk helyett bemutató előadás lesz a Dobó-bástya Rendezvénytermében.
