Kedves Gyerekek!
Emlékeitekben biztosan él még az első és a második találkozás a KISEGÉRREL.
Sajnos még ebben az évben is online valósulhat meg a fesztivál! Nem nyithat ki az IzgiLand.
DE!! vasárnap 10 és 12 óra között – ha ügyesek vagytok – integethettek neki!
Újra körbejárja a várost segítőivel: Jancsival és Juliskával.
Bekukkantanak minden bajuszmeresztő egérlyukakba: Felsőváros tereire, a Dobó térre, Marján cukiba, sétáló belvárosba. Ne tétovázz! – keresd, kutasd, üzenj és örülj a meglepetés ajándéknak!!!
Várunk minden szemfüles gyereket, hiszen sok-sok táncos lábú kicsi és nagy egérrel múlatjuk a gyereknapot!! Még mindig csak meglepetés szerűen!!
Azonban jövőre már igazi KISEGÉRSZÍNHÁZBAN töltjük a fesztivál minden napját!!
Online programok:
Május 29.
10.00 Kiskalász Duo koncert (megtekinthető május 31-ig)
A Kiskalász 2009-ben alakult és azóta rendszeresen koncertezik hazai fesztiválokon, rendezvényeken, illetve művelődési házakban. Kezdetektől fogva nagy figyelmet fordítanak dalaik igényes megszólalására, akár fellépésről, akár lemezfelvételről legyen szó. Csak saját maguk által megzenésített verseket, illetve általuk írt szövegű dalokat játszanak a gyerekek nagy örömére.
Gyereknap alkalmából online duó koncerttel kedveskednek a gyerekeknek!
15.00 Tündérmese – Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Jánoska, aki megelégelte két testvére gonoszkodását és elindult szerencsét próbálni…
Így kezdődik a jó Tündér meséje, akinek segítségével találkozhattok a mókás Aranylúddal, a Papucsszaggató Királykisasszonyokkal és még sok más mesehőssel.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ismét a mesék birodalmában kalandozik, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a népi kultúra legszebb gyöngyszemeivel sok-sok tánc és zene kíséretében.
Díszlet: Bátonyi György
Jelmez: Papp Janó
Zenei munkatársak: Árendás Péter, Papp István Gázsa
A mesét színpadra írta: Zs. Vincze Zsuzsa Zeneszerző: Rossa László
Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Mesedarab 50 percben.
Május 30.
16.00 Egyszer volt Budán kutyavásár – Budapest Táncszínház
A Budapest Táncszínház korhű kosztümökben és díszletekkel idézi meg az ifjú nézők számára a Mátyás-korabeli világot. Az előadás nemcsak feldolgozza a mesét dinamikus, sokszínű koreográfiával, de a Mátyás-korabeli magyar beszédet is megszólaltatja.
Mátyás király a magyar és a szomszédos népek folklórjának egyaránt kiemelkedő hőse. Nevéhez számtalan monda és anekdota fűződik. Mátyás, az igazságos álruhában járta az országot, és utazásai során sok bajjal, cselszövéssel és igazságtalansággal találkozott, melyeknek gyakran ő maga is áldozatul esett. A történetek végén mindig felfedi valódi kilétét, megbünteti a vétkest és megjutalmazza a szenvedőt. A Mátyás királyról szóló népmesék évszázadok során alakult történetek, melyek általános, örök érvényű igazságot foglalnak magukban.
Szereplők: Ács Adrienn, Balkányi Kitty, Domán Dalma, Fodor András, Forró József, Nagy Tibor, Réti Szilvia, Sághy Alexandra, Somorjai Judit, Stáry Kata, Szabó Antal, Ur Annamária
Fényterv: Földi Béla, Nasser Hammadi
Dramaturg és narrátor: Boros Zoltán
Zeneszerző: AnselManók
Díszlet- és kosztümtervező: Molnár Zsuzsa
Koreográfus – rendező: Földi Béla
Az előadás időtartama: 60 perc
Az előadás a Budapest Táncszínház, a Nemzeti Táncszínház és a Művészetek Palotája közös produkciója.
17.30 Csipkerózsika – Magyar Nemzeti Táncegyüttes
Csipkerózsika klasszikus története elevenedik meg a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkciójában. A darab érdekessége, hogy az eredeti néptáncok mellett minden elhangzó szöveg és felcsendülő dallam a tradicionális magyar folklórból táplálkozik, és annak elemeit használja fel e közismert mesedarab színpadi megfogalmazásában.
A forgatókönyvet írta és az eredeti népi szövegeket válogatta: Zs. Vincze Zsuzsa Díszlet, jelmez: Papp Janó Zene: Rossa László
Társrendező: Csizmadia Tibor m. v.
Koreográfus-rendező: Zsuráfszky Zoltán
Mesedarab 50 percben.
Május 31.
10.00 Kippkopp és Tipptopp – Győri Balett
“A napsütötte őszi erdőt felkavarta a szél. Egy helikopter-falevélen gesztenye-kislány utazott magasban. Fel akarta fedezni a világot. Lassan, óvatosan ereszkedett lefelé. Éppen ott pottyant le, ahol egy sün turkált a tarka levelek között.” – veszi kezdetét a mese a gesztenye-kislányról Tipptoppról, aki szeretné megosztani élményeit valakivel, aki olyan mint Ő. Számos kis erdei állattal találkozik szembe, míg rá nem talál igaz társára: Kippkoppra a gesztenyefiúra.
Marék Veronika kedves kis hősei arra tanítanak minket, hogy ne akarjunk másnak látszani, csak azért, hogy befogadjanak minket olyanok, akikkel nincsen semmi közös bennünk. Merjünk önmagunk lenni, merjünk azok lenni, akik vagyunk! Mindenki értékes és mindenkinek van valahol egy társa, aki olyan mint Ő.
Előadják: Kara Zsuzsanna és Sebestyén Bálint
A Győri Balett előadása.
15.00 Lúdanyó
A Lúdanyó meséi története
A Lúdanyó meséi (franciául Ma mère l’Oye) Maurice Ravel francia zeneszerző műve. Eredetileg négykezes zongoradarabnak íródott, majd balett készült belőle. Ravel baráti köre, az Apacsok francia impresszionista csoport Ida és Cipa Godebskinél gyűlt össze, hogy a kor zenei- esztétikai kérdéseit megvitassák. A gyermektelen, egyedülálló Ravel gyakran eltűnt a társaságból, és a család két gyermeke, Jean és Mimie szobájában mesélt. Innen jött az ötlet, hogy írjon egy zongoradarabot, amihez végül Charles Perrault 1696-ban megjelent mesegyűjteménye adta a kiinduló alapot.
A bemutató nagy sikert aratott, aminek hatására Ravel elkészítette a darab zenekarra való hangszerelését, sőt a Théâtre des Arts igazgatója javaslatára balettet írt belőle. Ehhez a viszonylag rövid kamaradarabot ki kellett egészítenie egyéb tánctételekkel is. Az így félórássá bővült balett változat Csipkerózsika központi alakja köré szerveződött. Az 1912-es bemutatón Vaclav Nyizsinszkij, a kor legnagyobb táncosa szerepelt, aki még később is élete egyik legkedvesebb szerepének tartotta: „Ravel zenéjére táncolni felemelő érzés; ritkán érzem magam olyan otthonosan, mint ebben a szerepemben.”
A mi történetünk:
Lúdanyó meséi – 40 perc
Csipkerózsika, Szépség és a szörnyeteg, Csúnyácska hercegnő története
A mi előadásunk a tánc nyelvén, interaktív módon mesél a gyermekeknek tündérekről, a Szépségről és a Szörnyetegről, a kínai császárnéról és Csipkerózsikáról. A történetet Lúdanyó meséli el nekünk, miközben hazafelé tartanak ludacskáival. Sorra megelevenednek szemünk láttára a mesék: először Csipkerózsikát láthatjuk, aki az átok után a várva várt királyfi csókjára ébred. Majd könnyed keringő dallamára talál egymásra a Szépség és a Szörnyeteg. Azután elutazunk egy távoli helyre, ahol Csúnyácska császárné táncol apró emberkékkel, mielőtt a szerelem hatalma ismét boldogságot hoz. S a mese végén, mintha Tündérországba kerülnénk, a ludacskák kis tündérekként jelennek meg, minden szép és jó lesz, így ér véget Lúdanyó meséje. Az előadás hangsúlyosan épít a gyermekközönség spontán reakcióira, igyekszik bevonni őket a mesébe és a mozgásba. Reméljük, hogy a mese közös élménye hosszú távon megszeretteti a táncművészetet és a komolyzenét a legfiatalabbakkal és az őket elkísérő felnőttekkel.
Lúdanyó: Haumann Petra
Ludacskák: Bakonyi Jusztina, Guzmics Petra, Nagy Csaba Mátyás, Kőnig István
Videó: Nagy Dániel
Jelmez: Nemes Nóra
Koreográfus: Nemes Zsófia
