Szakács Imre festőművész kiállítása a 2023. évi Ars Sacra alkalmából
Az utóbbi időben készült képek szervező közege a fény, a fénnyel átszőtt földi táj, mely feloldódni látszik önnön átmeneti állapotának tudatában. Átvezet, átirányít a középpont, a fény forrása felé… (Kontsek Ildikó művészettörténész)
A fák és a gyökerek. A függöny és a sötétség. A kapu és a fény. A halál és az élet. Szakács Imre művészetében mindezek hallatlan intenzitással, eleven organikussággal kapcsolódnak egybe. Az emberiség legősibb, szavak előtti, minden ízükben képi tapasztalatai és igazságmorzsái lépnek ki a vászonból, nemcsak a festészeti megoldások játéka, a textúra és a térhatást erősítő árnyékok okán, hanem legfőképpen amiatt a személyesség és vallomásosság miatt, amely ezeket a képeket jellemzi. A művész lelke és képzelete mindannyiunk emberségének a szentélyévé válik, ahol a Jelenlét kezd el működni… (Dr. Török Csaba teológus, egyetemi tanár)