Történelmi pillanatok részese lehetsz!
A monumentális méretekkel rendelkező Bazilika jelenleg éppen felújítás alatt áll, valódi állványrengeteg borítja az épület egyes részeit. Történelmi pillanatokat csodálhatsz most meg, mindenképp készíts fotókat, mert egy ideig biztosan nem fogod újra így látni a templomot! A munkák ellenére részlegesen belülről is látogatható maradt a Főszékesegyház.
Az Egri Bazilikát más néven Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyháznak is nevezik. Az épület az egri főegyházmegye katedrálisa is, ami azt jelenti, hogy a püspök vagy az érsek itt végzi mindennapos feladatait. Az Egri Bazilika az Esztergomi Bazilika után Magyarország második legnagyobb vallási épületének számít. 1827-ben Pyrker János Lászlót nevezték ki Eger érsekének, ő kérte fel a korszak nagy építészét, Hild Józsefet, hogy tervezze meg eme csodás építményt. Az építkezés 1831-1836-ig tartott, az épületet 1837-ben szentelték fel.
Szobrászmester Olaszországból
A bazilika szobrainak megalkotására Pyrker érsek egy fiatal, tehetséges velencei szobrászt kért föl: Marco Casagrandét. Ő alkotta a lépcsősor mellett magasodó szobrokat: elől Szent István és Szent László királyokat, mögöttük Péter és Pál apostolokat láthatjuk. A timpanont hatalmas korinthoszi oszlopok tartják, rajta „Jöjjetek, imádjuk az Urat!” felirattal. Az oszlopcsarnok fölött álló Hit-Remény-Szeretet szobrok szintén Casagrande művei, csakúgy, mint az épület két sarkán álló Isteni Igazság és az Isteni Szeretet angyalszobrok.
Casagrande egy egri papi szabó legidősebb lányát szerette volna feleségül venni, a leány azonban nemet mondott a szobrásznak. Hősünk kitartó volt, nem sokkal később ismét visszament a családhoz, és megkérdezte a korban soronkövetkező lánytestvért is, hogy lenne-e a felesége. Mari már igent mondott. A fiatal házasok hamarosan visszaköltöztek Olaszországba, és mint egy szép mesében, boldogan éltek innentől, míg meg nem haltak.
Lenyűgöző belső tér
A templom belső részének díszítése jó 120 évig tartott, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése pedig több időt vett igénybe, mint magának az épületnek a felépítése. A szentély északi oldalán találjuk a Könnyező Mária Kápolnát, mely a templom legékesebb része, déli mellékhajóban pedig Szent Mihálynak emeltek oltárt. A legszebb látomás a Bazilika egyik mellékoltárán látható, amelyen Szent István Magyarországot Mária óvó, oltalmazó köpenye alá ajánlja, hogy minden rossz elkerülje.
További titkok és meglepetések is leolvashatóak a mennyezetről, csak legyünk nagyon figyelmesek. A nagykupola freskója Takács István mezőkövesdi művész munkája, és az Apokalipszist (végső kinyilatkoztatást) ábrázolja. Mivel az utolsó ecsetvonások 1950-es években kerültek fel, az egyház államosítása után, ezért kötelező jelleggel a freskón egy munkás-parasztábrázolás is megjelenik, megtaláljuk vajon?
Orgonakoncertek
Az egri főszékesegyház orgonáját 1864-ben építette Ludvig Mooser salzburgi orgonaépítő-mester, szakmájának legnagyobbja. 1912-ben az orgonát teljesen átépítették és bővítették. A korábbi mechanikus rendszer helyébe pneumatikus struktúra került. A nyári szezonban (májustól októberig) minden hétköznap dél körül orgonaszó csendül fel a Bazilikában, élvezzük az éteri dallamot ebben a csodás akusztikában.
.jpeg)
