booked.net

Az Egri Vár története

Az Egri vár nagy történelmi jelentőséggel bíró építmény: 1552-ben itt verte vissza Dobó István az Ahmed vezír által vezetett mintegy harmincszoros túlerőben lévő szultáni sereget.

Szent István királyunk Egert a tíz püspökség egyikének székhelyévé tette, az első, mára már elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte építették meg a város történelmi magját. A legenda szerint Szent István a várral szemközti „Királyszéke” nevű dombról személyesen figyelte a székesegyház építésének munkálatait. A Székesegyház maradványait a vár területén az ú.n. „Rotundán” lehet megtekinteni.

A várat valószínűleg a 13. század második felében építették, a tatár hósításokat követően, amikor még lovagvárként funkcionált.

Dobó István színre lép

Dobó Istvánt 1548-ban nevezték ki egri várnaggyá. Nemcsak kiváló stratéga, hanem földesúr is volt. Innentől kezdve az ő feladata, hogy minél erősebbé, biztosabbá tegye a várat a támadás idejére: megnövelte az őrség és a hadieszközök számát is. Neki állított emléket az utókor a Dobó téren álló szoborral.

A támadásra 1552-ben került sor, szeptemberben megostromolták a végvárat: egy hónapon keresztül lőtték a falakat a tüzérek. Szeptember 28-án a törökök elfoglalták az egyik bástyát, de Dobó zsenialitásával sikerült visszaverni a várvédőknek az ellenfelet. Sokáig az a rémhír járt a törökök körében, hogy a magyarok bikavért ittak az ostrom alatt, ezért olyan erőre tettek szert, amely emberfeletti. Ez a bikavér valójában vörösbor volt, innen ered Eger és Magyarország egyik leghíresebb borának elnevezése.

A legendás csatát ma is Magyarország legnagyobb győzelmei között tartják számon, ahol az egri asszonyok is példátlan hősiességről tettek tanúbizonyságot. A vár területe ma szabadon látogatható, végigsétálva felidézhetjük őseink dicső harcát az Oszmán- birodalom ellen, és láthatjuk, hogy milyen körülmények között védték a végvárat az egri vitézek.

A török hódoltság

Az ostromot követően a vár falai súlyosan károsodtak. Megkezdődött az újjáépítés, emelték a katonák létszámát és az alapanyag ellátást. Bár a vár minden szempontból jobban felkészült volt az újabb oszmán támadás visszaverésére, mint korábban, 1596-ban Eger Vára elesett és megkezdődött a 91 évig tartó török hódoltság időszaka. Eger számos kulturális értékkel gazdagodott: Arnaut pasa a 16. Században Török fürdőt emelt az ásványi anyagokban gazdag forrásvízre, valamint felépült a város egyik ma is izgalmas látványossága, a Minaret.  A hódoltság idején a törökök kibővítették és megerősítették a várat. Az egyik bástya kiszögellés helyén a legenda szerint török kertet hoztak létre, mely az egri pasa rózsakertje volt. Valójában a hely védelmi funkciót látott el. A várat 1687-ben végül az egyesült osztrák-magyar seregeknek sikerült visszahódítani a törököktől.   

Az 1552-es hősies helytállással Eger és az egri vár legendája született meg, ennek tiszteletére minden nap 15:52-kor ágyúlövés dördül el a Várban, és ezt a diadalt ünnepeljük minden év Augusztus elején a Végvári Vigasságok történelmi fesztivállal is.

Az egri vár történetéről izgalmas kiállítás tekinthető meg a Gótikus Püspöki Palota emeleti termében a Vár területén.

Ezek is érdekelhetnek