Török fürdőkultúra - avagy, feleségválasztás török módra
A Valide Sultan Hamam gőzfürdőnek ma már csak a romjait tekinthetjük meg, egy korabeli török leírásból viszont tudjuk, hogy régen egy igazán impozáns, kellemes vizű, vörös kupolájú épület volt.
A gőzfürdő a 17. század elején, nem sokkal Eger oszmán kézre kerülése után (1596) épült.
Evlia Cselebi török utazó 1664-ben járt Egerben, útleírásában így számol be róla:
„Valide Szultán gõzfürdõje a belsõ vár kapuja alatt, a híd végénél. A szívet nagyon felvidító, kellemes fürdõ ez, vize és levegõje jó, hat kamrája van; egész kupoláját vörös keramit fedi.”
Az épület a török gőzfürdők típusába tartozik, párhuzamait Pécstől Isztambulig az egykori Oszmán Birodalom területén szerte megtalálhatjuk. Eger 1687-es visszafoglalása után előbb gabonaraktárként, majd harangöntő műhelyként is funkcionált. A 18. század második felében már csak maradványai álltak. A romok kutatása 1958-ban kezdődött. Az épületegyüttes állagmegóvására 2013-ban került sor.
Az épület nevének jelentése: a szultán anyja. A fürdők komoly jelentőséggel bírtak a török kultúrában, egyfajta közösségi térnek számítottak ezek, ahol találkozhattak és beszélgethettek az emberek. És persze nem mellékesen alaposan szemügyre is vehették egymást. Mivel ekkor még nem voltak koedukáltak a fürdők, a férfiak sajnos kimaradtak a hölgyek látványából, pontosabban csak közvetetten jutottak ehhez hozzá. Hogy hogyan? Na, mit meg nem tesz a fiáért egy jó anyuka?!
Bizony, abban a korban bevett szokás volt, hogy először a fiús anyukák vették szemügyre a meztelen, fiatal lányokat, téve mindezt pusztán a fiuk érdekében, ezekben a fürdőkben. A történetben könnyű szabadjára engedni a fantáziát, de a tényleges funkció közel sem volt ilyen izgalmas. A valóságban az anyák csak a lányok egészségéről szerettek volna meggyőződni, hogy a testük alkalmas lehet-e gyerekek szülésére.
másolata.jpg)