Az Egri Bazilikát más néven Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyháznak is nevezik.
Az épület az egri főegyházmegye katedrálisa is, ami azt jelenti, hogy a püspök vagy az érsek itt végzi mindennapos feladatait. Az Egri Bazilika az Esztergomi Bazilika után Magyarország második legnagyobb vallási épületének számít. 1827-ben Pyrker János Lászlót nevezték ki Eger érsekének, ő kérte fel a korszak nagy építészét, Hild Józsefet, hogy tervezze meg eme csodás építményt. Az építkezés 1831-1836-ig tartott, az épületet 1837-ben szentelték fel.
Szobrászmester Olaszországból
A bazilika szobrainak megalkotására Pyrker érsek egy fiatal, tehetséges velencei szobrászt kért föl: Marco Casagrandét. Ő alkotta a lépcsősor mellett magasodó szobrokat: elől Szent István és Szent László királyokat, mögöttük Péter és Pál apostolokat láthatjuk. A timpanont hatalmas korinthoszi oszlopok tartják, rajta „Jöjjetek, imádjuk az Urat!” felirattal. Az oszlopcsarnok fölött álló Hit-Remény-Szeretet szobrok szintén Casagrande művei, csakúgy, mint az épület két sarkán álló Isteni Igazság és az Isteni Szeretet angyalszobrok.
Casagrande egy egri papi szabó legidősebb lányát szerette volna feleségül venni, a leány azonban nemet mondott a szobrásznak. Hősünk kitartó volt, nem sokkal később ismét visszament a családhoz, és megkérdezte a korban soronkövetkező lánytestvért is, hogy lenne-e a felesége. Mari már igent mondott. A fiatal házasok hamarosan visszaköltöztek Olaszországba, és mint egy szép mesében, boldogan éltek innentől, míg meg nem haltak.
Lenyűgöző belső tér
A templom belső részének díszítése jó 120 évig tartott, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése pedig több időt vett igénybe, mint magának az épületnek a felépítése. A szentély északi oldalán találjuk a Könnyező Mária Kápolnát, mely a templom legékesebb része, déli mellékhajóban pedig Szent Mihálynak emeltek oltárt. A legszebb látomás a Bazilika egyik mellékoltárán látható, amelyen Szent István Magyarországot Mária óvó, oltalmazó köpenye alá ajánlja, hogy minden rossz elkerülje.
További titkok és meglepetések is leolvashatóak a mennyezetről, csak legyünk nagyon figyelmesek. A nagykupola freskója Takács István mezőkövesdi művész munkája, és az Apokalipszist (végső kinyilatkoztatást) ábrázolja. Mivel az utolsó ecsetvonások 1950-es években kerültek fel, az egyház államosítása után, ezért kötelező jelleggel a freskón egy munkás-parasztábrázolás is megjelenik, megtaláljuk vajon?
Orgonakoncertek
Az egri főszékesegyház orgonáját 1864-ben építette Ludvig Mooser salzburgi orgonaépítő-mester, szakmájának legnagyobbja. 1912-ben az orgonát teljesen átépítették és bővítették. A korábbi mechanikus rendszer helyébe pneumatikus struktúra került. A nyári szezonban (májustól októberig) minden hétköznap dél körül orgonaszó csendül fel a Bazilikában, élvezzük az éteri dallamot ebben a csodás akusztikában.