booked.net

Egri vár virtuális kiállítások

Fedezd fel az Egri várat otthonod kényelméből, majd látogass el személyesen is, hogy átéld a történelmi hangulatot!

AZ EGRI VÁR TÖRTÉNETE

Virtuális séta

„Az egri vár története – a püspökség alapításától a Rákóczi szabadságharcig (1004–1711)” című kiállításban

Dobó István Vármúzeum honlapján 2019 decemberétől érhető el az egri vár és a hozzá kapcsolódó város történetét bemutató virtuális kiállítás. Az 1470-es években gótikus stílusban épült, de korábbi, majd későbbi építési periódusokkal is rendelkező egykori püspöki palota emeleti termeiben 1965 óta várja látogatóit a közel hatszáz év történetét felidéző kiállítás, mely többszöri megújulás (1973, 1981, 2001) után most bejárható a modern kommunikációs eszközök segítségével is. Mesél az egri püspökök gazdagságáról, az oszmán hódítókkal vívott végvári küzdelmek hősiességéről, a török kor kifinomult ízlésvilágáról, és a II. Rákóczi Ferenc által a Habsburg uralommal szembeforduló kuruc csapatok szabadságvágyáról, mely események a nemzettudatban a hazafiság és a hősiesség szimbólumai. Virtuális sétánk a tanárok, diákok számára is hasznos információkat hordoz az ország sorsát meghatározó hősökről, a hétköznapi életről, a hitről, irodalomról, vagy a sorjázó (romanika, gótika, reneszánsz, kora barokk) korszakok építészeti és képzőművészeti emlékeiről. A lassan száz évre visszatekintő régészeti feltárások eredményeként megmentett műtárgyak sorsáról.

A Monguz Információtechnológiai Kft. által kifejlesztett alkalmazás alapján a nyolc teremből álló kiállítás speciális 360 fokban befotózott terében mozoghatunk. Az egyes termekbe „lépve” a korszakot egy összefoglaló szöveg mutatja be. A befotózott körpanorámás virtuális felületre kerültek az egyes műtárgyak vagy a vitrinekben lévő műtárgycsoportok fotóit és ismertető szövegeit tartalmazó marker pontok, melyekre rákattintva előhívhatók az információk. A felnagyított tárgyfotók és a műtárgyleírások. A 2001-es kiállítás katalógusában megjelent ismeretekhez képest bővített, illetve újabb kutatási eredményeket is magukba foglaló leírásokat a Dobó István Vármúzeum muzeológusai készítették, melyek a közeljövőben megvalósuló új történeti kiállítás megalkotását is segítik.

A kezdőlapról, de minden virtuális teremből elérhető a főmenü terem-kiválasztási lehetősége. A felület gyengén látók számára kifejlesztett, akadálymentesített változata is elkészült, egy kattintással elérhető az ikonsorból. Interneten közzétett virtuális sétánk segítségével elérhetővé válik kiállításunk azoknak is, akik nem tudják megközelíteni a gótikus palota emeleti termetit.

Ajánlás tanároknak, diákoknak

Az egri vár története című virtuális tárlatot, Eger történelmét számos új, izgalmas megközelítési szempont szerint lehet beutazni. A kiállítás felfedezése történhet úgy, hogy az egyes tárgyak történelmét, sztoriját, különlegességeit fedezzük fel (pl.: Alexandriai Szent Katalin szobra, a noszvaji templom kazettás mennyezete), de lehetőségünk van arra is, hogy az egyes korszakoknak az egri várra vonatkozó ismérveit azonosítsuk be (pl.: Tüzérség és várvédelem – kapcsolódva a magyar végvárrendszer kiépülése című tananyaghoz). Izgalmas szempont lehet az egri vár építészetének, hadtörténelmének áttekintése, vagy az Egerben különböző korszakokban megforduló és jellemző mesterségek számbavétele (mentalitástörténet). Ezeket a témákat számos műtárgy teszi szemléletessé. A mindenki számára jól ismert 1552-es ostrom és a végvári vitézi élet bemutatása mellett sok érdekességet megtudhatunk az egri püspökség történelméről, működéséről, mindennapi életéről, vagy az ostromot követő zavaros időszakról is. A helytörténeti oktatást mindenképpen ezzel a tárlattal érdemes kezdeni, és lehetőség van arra is, hogy csak az adott korszakkal foglalkozzunk. Újabb és újabb korok tanulásánál később visszatérhetünk, hogy áttekintsük az adott időszak egri vonatkozásait, tárgyi emlékeit is.

Számos felfedeznivaló akad a rajz-és vizuális kultúra tárgyhoz kapcsolódóan is, hiszen a kiállításban több képzőművészeti alkotás várja, hogy tanulmányozzák, de több irodalomtörténeti vonatkozása is bír a kiállítás. (Pl.: Tinódi Sebestyén, Balassi Bálint.)

A tárlatot a gyerekek egyénileg is bejárhatják úgy, hogy előzetes szempontokat vagy feladatokat kapnak a pedagógusoktól. (Pl.: Keress műtárgyakat az egyes építészeti korszakokhoz! Hogyan éltek a törökök Egerben, milyen tárgyi emlékek utalnak az életvitelükre? stb…)

Az egri vár története virtuális túra megtekintése


FEGYVERMUSTA

A Dobó István Vármúzeum 2018-ban Fegyvermustra címmel új, interaktív kiállítást nyitott meg az egri vár Dobó-bástyájában. A tárlat anyagát Péterváry István műgyűjtő közel háromszáz darabból álló fegyvergyűjteményéből, valamint a Múzeum saját darabjaiból válogatták a kiállítás kurátorai. A Péterváry-gyűjteményt a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár program keretében vásárolta meg, és letétként a Dobó István Vármúzeumban helyezte el. A gyűjteményi darabok, térben is időben is széles skálán mozognak. A középkortól az I. világháborúig használt fegyverek Európából, Afrikából illetve Ázsiából származnak. A tárgyi anyag többsége azonban a kora újkorhoz, és azon belül is az ország, illetve Eger életében kiemelkedő szerepet játszó török korhoz kapcsolódik. A kiállítás célja a tapintható tárgymásolatokon, rekonstrukciókon és interaktív tartalmakon keresztül az önálló ismeretszerzésre, kíváncsiságra építő többszintű tudásátadás.

A kiállítást kiegészítő –harmincöt tárgyat és ötvenhat képeslapot magában foglaló – virtuális tárlat filmekkel, jó minőségű, nagyítható műtárgyfotókkal és részletes tárgyleírásokkal segít élményszerűen megismerni a fegyverek működését és megcsodálni azt a művészi tudást, amellyel az egykori mesterek a fegyvereket díszítették.

A muzeális tárgyak mellett két, kifejezetten a kiállításbeli felhasználásra készült rövidfilm is elérhető a menürendszerből. Az  Egy ötvösműhely titkai című 3 perces filmben a négy alapvető ötvös díszítési technika: a trébelés, a nielló, a tausírozás és az intarzia eszközeit, készítési technikáit ismerhetjük meg Lengyel Boglárka ötvös-restaurátor közreműködésével. A másik film, A lőpor ereje. Lőkísérlet elöltöltő fegyverek másolataival címmel a kora újkori lőfegyverek gyilkos hatását szemlélteti művészi szépségű lassított felvételek segítségével. A film kockáin a 16–17. századi keréklakatos pisztoly, arquebus, muskéta és dupla szakállas puska működésével ismerkedhet meg az érdeklődő. 

A Fegyvermustra című virtuális kiállítás a történelem órák hadtörténettel foglalkozó részeihez nyújt kiváló szemléltető anyagot. Hat történelmi korszakkal foglalkozik, így az általános iskola felső tagozatosainak és a középiskolásoknak is segítségére lehet a tananyag jobb megismeréséhez. Egy-egy leírás számos érdekes és részletes ismeretet ad a fegyverről illetve az adott történelmi korszakról, számos esetben pedig magyar történelmi párhuzamokat is bemutat.

A virtuális kiállítás arra is lehetőséget ad, hogy a gyermekeknek otthon, önállóan végezhető feladatokat adjunk. Pl.: Nézd meg az ötvösök munkájáról szóló filmet! Válassz ki három fegyvert különböző korokból, amelyek díszítéséhez szükség volt az ötvösök munkájára!

Fegyvermustra megtekintése


HATVAN HATÁS

Kossuth levele, Gárdonyi titkosírása a mennybelépő csizmával - válogatás a 60 ÉVES DOBÓ ISTVÁN VÁRMÚZEUM GYŰJTEMÉNYEIBŐL

Milyen volt Kossuth Lajos kézírása, milyen gazdag jelrendszert alakított ki Gárdonyi Géza a titkosírásához, s mit neveztek mennybelépő csizmának, megtudhatjuk a DIV 60 virtuális kiállítás tárgyai között barangolva. A Dobó István Vármúzeum 60 éves fennállásának tiszteletére, Hatvan hatás A Dobó István Vármúzeum 60 éve címmel, 2018 őszén időszaki kiállítás nyílt, mely 2020-ban is látogatható. Bemutatásra került a régészeti, történeti, néprajzi, képző-és iparművészeti, irodalomtörténeti gyűjtemény, két segédgyűjtemény, a kutató-és szakkönyvtár, valamint a fotóadattár, de betekintést kaptunk a tudományos kutatómunkába, a műtárgyállomány kezelését végző restaurátorok és a felhalmozott tárgyi örökség élményszerű bemutatását végző múzeumpedagógusok munkájába.

Igazi kuriózumok között nézelődhetünk, a régészeti gyűjteményből bemutatásra kerültek az újkőkori idolok, a szkíta fejedelemasszony sírjának leletei, Aldebrő–Ilona-tábla lelőhelyről, melyről 3D modellek is készültek, hun kori csontfésűk Andornaktálya-Kis-Rét-dűlő lelőhelyről, honfoglalás kori hajfonatkorongok, vagy a várostrom során elesett zsoldos katona arany pénzei és a hevesi ezüstpénzek.

történeti gyűjteményből e kiállításba 1848-49-es helytörténeti relikviákat válogattunk: Kossuth Lajos levelét, amit Tavassy Antal egri polgármesternek címzett, Mesterházy István nemzetőr őrnagy damaszkolt pallosát. Emellett Eger ipartörténetét reprezentáló gazdag kollekciónkból céhes emlékeket, az országosan is kiemelkedő jelentőségű egri fertálymesteri botot, Gárdonyi Géza regényéből ismert „Sukán bácsi” végrendeletét 1582-ből, valamint a város életében nagy megbecsülésnek örvendő Hibay család leszármazottjának, Hartl Edének nemesi levelét, s olvashatunk első világháborús képeslapokat.

néprajzi gyűjtemény alapját Szegedy-Maszák Györgyné Holló Valéria műgyűjtő és műkereskedő 1868 darabból álló népművészeti gyűjteménye alkotta, mely a Kárpát-medence magyar nyelvterületein gyűjtött anyagot tartalmazza. Ebből, s az azóta gyarapodó a gyűjteményből válogatva megtudhatjuk a mennybelépő csizma rejtélyét, s azt is, hogy miért szenvedtek gyomorbántalmakban a csizmadiák? Kinek készült az egri cserépkulacs? A tiszanánai szűcs bundája, a madaras halotti lepedőszél, az egri asztalos 1847-ben készült ládája, az egri Ódry Dániel mézeskalács ütőfája, a bükki üveghuták „töviskes” kancsója területünk mestereinek jellegzetességeit tükrözik. Ritka dokumentáció a Bakó Ferenc által készített filmfelvétel a Gyöngyöspatai menyecske öltöztetéséről 1968-ból. A papírjátékok különleges világát idézi a Schreiber-féle papírszínház.

képzőművészeti gyűjtemény története 1950-ben, a Líceumi Múzeum képtári anyagának átvételével indult. A gyűjtemény gyarapodásában meghatározó az Országos Akvarell Biennálék rendezési joga, mely lehetővé tette a kortárs akvarellek gyűjtését. Bemutatásra kerültek a 17-18. századi olasz és németalföldi, így Pietro Bellotti, Cesare Fracanzano, Giovanni Battista Caracciolo, valamint a 18-19. századi magyar és osztrák festők művei, és a kétszáz éve született Kovács Mihály különleges szépségű női portréja, Feleségem arcképe (1872). A kisgrafika gyűjteményből 18. századi apácamunka Árpád-házi Szent Margitról az egyéni áhítatot, az iparművészeti gyűjteményből a parádi csipkés tál és a bélapátfalvi dísztál a polgárság igényeit tükrözi.

Az egri vár kultuszát Gárdonyi Géza alapozta meg, neve összeforrt Egerrel és a várral. A Gárdonyi Géza Emlékmúzeum 1952 óta működik, berendezése az eredeti állapotot tükrözi. A Dobó István Vármúzeum gondozza, gyarapítja a gyűjteményt, ápolja az író kultuszát és koordinálja a Gárdonyihoz kapcsolódó irodalomtörténeti kutatásokat. Az irodalomtörténeti gyűjteményből Gárdonyi Géza utolsó levelei és személyes tárgyai emelkednek ki. Betekintést kapunk titkosírásos feljegyzéseiből, mesterfüzetéből, Az egri csillagok kéziratából, s láthatjuk íróasztalát, írógépét. 

A kutató-és szakkönyvtár, mint segédgyűjtemény önálló egységet képez a múzeum egyéb gyűjteményei mellett. Gyűjteménye az 1950-es évektől kezdett gyarapodni adományokból, majd a 60-as évektől csere és vásárlás útján. A könyvritkaságokból az egyetemépítő Eszterházy Károly egri püspök Egerben megjelent liturgikus könyve (1768), valamint a fatáblás, préselt domborítással díszített velencei Antifonárium (1645), és 1851 előtti Magyarországon és külföldön megjelent kötetek láthatók.

A Fotóadattári segédgyűjteményt 1953-ban hozták létre, de már 1952-ben fotólaboratóriumot rendeztek be a Butler-ház épületében, ahol az akkori egri múzeum gyűjteményei voltak. A fotók nyilvántartásba vétele mellett, a felvételekről 1954 óta földrajzi és szakágankénti tematikus szakmutató cédulák készülnek. Jelenleg több mint 100.000 felvétel szerepel a fotóadattári nyilvántartásban. Igen jelentős a Heves megye műemléki topográfiához és a palóc kutatás tudományos programhoz készített fotóanyag, melyből Bakó Ferenc fotói a néprajztudomány számára kiváló kordokumentumok.

A tárlat feldolgozását alsós, felsős általános iskolásoknak ajánljuk, de középiskolásoknak is izgalmas felfedezésekre ad lehetőséget a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, a hon-és népismeret, a magyar irodalom, és vizuális kultúra tantárgyak színesítéséhez. A bemutatott műtárgyak megmozgatják a gyermekek fantáziáját és betekintést adnak a régészeti leletek alapján az újkőkortól a honfoglalás koráig, a művészettörténeti korszakokba, a 17-19. századig, a történeti és néprajzi gyűjtemény alapján Eger, Heves megye és a történelmi Magyarország XIX-XX. századi világába. Visszarepülhetünk az időben és megismerhetik a korabeli szokásokat, hagyományokat, szimbólumokat. Adatokat gyűjthetnek a város lakosságáról, a származásra, mesterségre, szervezetekre vonatkozóan. Az önálló feldolgozáshoz előzetes feladatok kiadásával adhat segítséget a pedagógus.

Pl.: Tervezzük meg Eger XIX. századi plázáját! Nézd végig a műtárgyakat! Milyen műhelyek voltak Egerben, milyen mesterek dolgoztak a városban? Kikkel találkoznánk, és mit árulnának az egri XIX. századi plázában?

Rajta hát, indulhat a kattintás, élményszerű felfedezést kívánunk!

Hatva Hatás megtekintése


MÚLT-KIRAKÓ

Múlt-Kirakó című kiállításunkhoz az alapötletet az elmúlt tíz év legjelentősebb régészeti leleteinek a Parlamentben, majd a nagyobb vidéki városokban bemutatott tárlata adta. A kiállítás, amelyhez megyénkből is adtunk műtárgyat, 2013 nyarának végén, nagyjából két hónapig szerepelt a Dobó István Vármúzeumban, és óriási sikert aratott. Mikor tehát 2013 őszén elbontottuk a Megmentett Örökség kiállítást, azonnal hiányérzetünk támadt, és felmerült a folytatás lehetősége. Saját, addig raktárainkban őrzött műtárgyainkból alig több mint egy hónap leforgása alatt sikerült összeállítanunk azt a Múlt-Kirakó nevű kiállítást, amely 2013 októbere óta folyamatosan látogatható, és amelyet a közönség nagy örömmel fogadott.

Kiállításunkat 2013-ban reprezentatívnak álmodtuk meg, nem csak abban az értelemben, hogy a legszebb tárgyainkat akartuk megmutatni, hanem abban is, hogy a megye adottságait, legjellemzőbb korszakait, legtipikusabb leleteit és legjobban ismert lelőhelyeit helyeztük a fókuszba. Régészek, restaurátorok, kiállításrendezők nagy, lelkesedéstől fűtött összefogása volt ez, és akkor még nem is tudtuk, hogy milyen sikert aratunk majd vele. Tárlatunkat 2015-ben például több mint 97 ezren látogatták meg.

 Heves megye területe földrajzilag igencsak változatos. Nem véletlen tehát, hogy a Dobó István Vármúzeum rendkívül gazdag régészeti hagyatékkal rendelkezik, egészen a kezdetektől fogva. A paleolitikum időszakából számos barlangi és nyílt színi telepet ismerünk és a holocénnel kezdődő átmeneti kőkorból is egyre gyarapodó régészeti anyaggal rendelkezünk. Az újkőkorban térségünkben is teret nyert a termelőgazdálkodás, ezt régészeti lelőhelyek és leletek sokasága igazolja. Gazdag rézkori kultúráink még dél és kelet felé kötődtek leginkább, a késői bronzkortól, az időszámításunk előtti második évezred közepétől viszont területünket egyre inkább nyugati hatások is érték. Vidékünkön ekkoriban kiemelkedően termelékeny és magas minőséget produkáló bronzműves központok működtek. A történeti korszakokat térségünkben a vaskor vezeti be, a keleti szkíták és a nyugati kelták éppen a Kárpát-medencében találkoztak – régiónk gazdag leletanyaggal bír mindkét népcsoportot illetően. Időszámításunk kezdetén a Kárpát-medence ugyan a Római Birodalom befolyási övezetébe került, de megyénk területe még a Barbarikumhoz tartozott. A helyi őslakosságra korábban rátelepült szkíta, kelta és dák etnikus bázisra a dél-orosz sztyeppékről szarmaták vándoroltak. Az ezt követő fél évezredet népvándorlás korának nevezzük, és térségünkben valóban népvándorlás is zajlott. Újabb és újabb népek, köztük hunok, germánok, majd avarok foglalták el ezt a területet. Ez az időszak – ahogy kiállításunk is – a honfoglalás korával zárul. Az Árpád-kort és a középkor további helyi emlékeit már egy másik, nagyszabású helytörténeti kiállításunk mutatja be.

A kiállítás interaktívvá tételére, a virtuális sétára, vagy a webes megjelenésre vonatkozó utólagos elképzeléseinket 2015-ben egy a Nemzeti Kulturális Alaphoz benyújtott pályázatnak köszönhetően meg is valósíthattuk.

A virtuális régészeti tárlatot elsősorban a történelem tanításhoz ajánljuk, de számos művészettörténeti vonatkozása miatt a rajz-és vizuális kultúra oktatásához is releváns lehet. Két fajta megközelítést javasolunk a pedagógusoknak a tárlat feldolgozásánál. Egyrészt a régészettel, mint tudománnyal foglalkozó órákon (általános iskola felső tagozatában és középiskolában is külön tanegységben foglalkoznak ezzel) teljes körű ismereteket adhatunk a régészek szerteágazó munkájáról az ásatástól a kiállításig. A tárlat egységeit áttekintve, a műtárgyakat sorra véve megfoghatóvá válnak az ásatás, a dokumentálás, restaurálás, tudományos feldolgozás állomásai, módszerei, érdekességei, a hagyományos és modern feldolgozási minták egyaránt. A másik hasznos szempont lehet a különböző korszakok feldolgozása. A gazdag anyag áttekintése kézzelfoghatóvá, vizuális élményeivel megérthetővé teszi az adott korszak életmódját, gazdaságát, de jelentőségét és jellemzőit is. Az egyes tárgyak többoldalú vizsgálata számos következtetést enged meg, amelyekkel világosabbá válnak a távolabbi korok, a használati tárgyaik megismerésén keresztül pedig megfogható közelségbe kerülhetnek az ott élt emberek mindennapjai.

A tárlat arra is alkalmas, hogy a gyerekek önállóan, előre megadott szempontok szerint dolgozzák fel a kiállítást. Például a tanulókat az egyes korok tárgyainak vizsgálatára kérhetjük, és arra biztatjuk őket, hogy vázolják fel a kor emberének legfontosabb tevékenységeit.

Múlt-kirakó megtekintése

Tovább a vár honlapjára


Ezek is érdekelhetnek